Mi a folyamata a bentlakásos intézménybe (idősotthonba) kerülésnek?

• Az intézmény szóban vagy írásban tájékoztatja az ellátást igénylőt vagy törvényes képviselőjét az igény nyilvántartásba vételéről, valamint az előgondozás elvégzésének időpontjáról.

• Az előgondozás során az állami fenntartású intézménynél az intézményvezető vagy az általa megbízott személy, egyházi és nem állami fenntartású intézménynél a megállapodás megkötésére feljogosított személy vagy az intézményfenntartó által megbízott más személy (a továbbiakban együtt: előgondozást végző személy) tájékozódik az intézményi ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről a megfelelő, személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre.

• Az előgondozás során tájékoztatja a házirend tartalmáról.
  Idősotthoni ellátás esetében az előgondozási folyamat során kell elvégezni a gondozási szükséglet vizsgálatot is, melynek célja a gondozási, ápolási szükséglettel rendelkező, alacsony jövedelmű, legkisebb érdekérvényesítő képességű idősek ellátása valamint a szolgáltatás célzottabbá tétele.

Kell- e értesítenie az intézménynek a hozzátartozót, ha az ellátott kórházba került?

Igen, az ellátott kórházba kerülése esetén az intézmény köteles értesíteni az ellátott hozzátartozóját.

Mennyi időn belül kell az ellátottnak elhagynia a szociális intézményt a szociális ellátás megszüntetése esetén?

A felmondási idő, ha a megállapodás másként nem rendelkezik,

• bentlakásos intézmény esetén három hónap.

Ápolást, gondozást nyújtó intézmény esetén a fenntartó a megállapodást akkor mondhatja fel, ha az ellátott a házirendet súlyosan megsérti.

Van-e arra mód, hogy az ellátott bevigye bútorait a bentlakásos intézménybe?

Az intézmény az ellátottat a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelenthetnek az intézményben élők testi épségére. A veszélyeztető tárgyak körét, e tárgyak birtoklásának feltételeit, illetve ellenőrzését a házirend szabályozza. A korlátozás azonban nem érintheti a mindennapi használati tárgyakat.

Miről kell tájékoztatnia az intézménynek az ellátottat, illetve az általa megnevezett hozzátartozóját?

A bentlakásos szociális intézmény vezetője illetve megbízottja köteles értesíteni, illetve tájékoztatni az ellátottat és az általa megjelölt hozzátartozóját:

• az ellátott állapotáról, annak lényeges változásáról;

• az ellátott egészségügyi intézménybe való beutalásáról;

• az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről;

• az áthelyezés kezdeményezéséről, illetőleg kérelmezéséről;

• a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedéséről.

Miről kell tájékoztatnia az intézményvezetőnek az ellátottat az intézménybe történő felvételkor?

Az intézménybe való felvételkor az intézmény tájékoztatást ad az igénybevevő és hozzátartozója számára:

• az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről;

• a bentlakásos intézményi elhelyezéskor a jogosult és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről;

• panaszjoguk gyakorlásának módjáról;

• az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről;

• az intézmény házirendjéről;

• a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről;

• a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről.

Diétás étkezés (diabetikus/cukorbeteg) esetén az intézmény biztosítja -e?

Ha az ellátást igénybe vevő egészségi állapota indokolja, részére - orvosi javaslatra - az orvos előírásainak megfelelő étkezési lehetőséget (pl. diéta, gyakoribb étkezés) kell biztosítania az intézménynek.

Hogyan kezeli az intézmény az ott élő ellátott személyes adatait?

Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Különös figyelmet kell fordítania az intézménynek arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Az intézményvezető köteles biztosítani továbbá, hogy az intézményi elhelyezés során az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére.

Hova fordulhat az ellátott, ha úgy érzi, hogy jogellenes volt az intézményi jogviszonyának felmondása?

Ha az ellátott vagy törvényes képviselője az intézményi jogviszony megszüntetéssel nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz.

Ha egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a megállapodás felmondásának jogszerűségét az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy, illetőleg a fenntartó vitatja a bíróságtól kérheti a megállapodás jogellenes felmondásának megállapítását. Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a bíróság jogerős határozatot nem hoz az ügyben.

Ha panasszal fordul az ellátott az intézményvezetőhöz, van-e előírás a panaszkezelésre?

Igen. Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal.